Körülbelüll egy hónapja vagyok 40 éves. Hogy, hogyan is érzem magam az új korcsoportomban? Röviden összefoglalom Nektek : lelkileg ugyanúgy mint a harmincas éveim elején, de most sokkal erősebb és vidámabb vagyok.

Őszintén bevallom, hogy a korcsoport dilemma az elején még zavart, de ma már egyáltalán nem foglalkozom vele. Nem ketyeg a biológiai órám és nem érzem azt, hogy lemaradtam volna valamiről. Sokkal több időt szánok arra, hogy megegyek egy süteményt és igyak mellé egy jó kávét, mint korábban. (Bár a süteményből azért kevesebb fogy, mint régebben.)

De nem csak ebben változtam meg... Az utolsó 3 évben egyre fontosabbá vált számomra az, hogy megőrizzem a testi és lelki egészségemet most és a jövőben egyaránt. Ezért kezdtem el jógázni, ezért járok családállításra és ezért használom a Bach-terápiát is.

2014-ben elindultam egy olyan úton, ami számomra is sok meglepetést tartogat még. Fokoztosan megváltozom,  hiszen sokkal szemlélődőbb vagyok. Most tanulom azt is, hogy nem kell mindig megnyilvánulnom a Térben, sokszor az is elég ha JELEN vagyok valahol.

Ezekkel a változásokkal párhuzamosan az emberi kapcsolataim is átalakultak és letisztultak. (Ennek külön örülök, mert a Sors szétválogatta az ocsut a búzától.)

Nem járok minden héten étterembe, mert unalmas és drága és kinőttem az éjszakai klubok világát is. Szeretek főzni, mert akkor azt eszem, amit éppen megkívánok. A konyhában pedig ki tudom élni a kiváncsiságomat és a bennem rejlő kreativitást, mivel még mindig szeretek új dolgokat kipróbálni.

Egyre jobban értékelem a csendet és a rendet magamban és a környezetemben egyaránt, bár a zene továbbra is meghatározó része az életmnek. Mint mindenben a zenei izlésem tekintetében is megváltoztam. Már nem követem az éppen aktuális trendeket úgy mint régen, de azért a VH1 sajnos még mindig hiányzik a csatornakiosztásomból. :( - Ugye, hogy bonyolult a UPC? :)

Öltözködésben szeretem az egyszerű, kényelmes de kissé dili ruhadarabokat, ezért is szerkáltam egy olyan fekete farmert, ami úgy fest, mintha bőről készült volna. Régen egyáltalán nem kedveltem a fekete színt, ma már ezt is másképp gondolom és teret adok neki a mindennapokban.

Továbbra is szeretek olvasni, de sajnos kevés időm jut rá...

Szeretek tanulni, de már nem diplomák halmozása a legfontosabb, hanem a  mindennapokban használható tudás megszerzése érdekel. Ezért járok jógaiskolába és már újabb tervem is van a folytatást illetően... Jelenleg a munkámon kívül a január 7-ei oktatói vizsgám teljesítése a legfontosabb feladatom. Egyszer benevezek majd egy fotós tanfolyamra is mert erről bizony még nem mondtam le, hiszen a 40 az új 30 vagy mégsem? :)

Még mindig az az egyik legfontosabb célom, hogy a létezésemmel rámutassak arra, hogy a hátrányos megkülönböztetésnek az ég adta világon semmi értelme nincsen, hiszen mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk, álmokkal, vágyakkal és egyéni célokkal... 

A masszázsterápián kívül szeretnék még egy elismert természetgyógyászati módszert kipróbálni a jövőben, hátha ezzel mégtöbbet javíthatok az állapotomon... Még nem találtam ki pontosan azt, hogy ez melyik technika legyen, de az jutott az eszembe, hogy ha valakinek van ötlete vagy javaslata az küldje el nekem és én biztosan fontolóra veszem majd az ajánlatát.

A környezetem szerint sokkal mosolygósabb és jó hangulatú ember lettem, mint korábban. (Őszinte leszek, a tükör is ezt mutatja, hiszen a pozitív változás a külsőben is megnyilvánul.) Egyesek azt mondják, hogy türelmesebb lettem, én azonban tudom azt, hogy ezen a téren még van hová fejlődnöm. Mások szerint a 40. életévvel átléptem egy olyan kapun, hogy tudatosabb, egészségesebb kiegyensúlyozottabb és toleránsabb életet építhessek magamnak. Megint vannak távlati céljaim, és ennek szívből örülök. 

Hogy milyennek látom magam?

Kicsit öregebb, kissé megfontoltabb, kicsit lassúbb, és egy kissé csendesebb vagyok. Van, amiben merészebb és bevállalósabb lettem, hiszen még mindig szeretem feszegetni a határaimat. Már nem érdekel annyira az ismertelen emberek véleménye és nem küzdök azért sem, hogy egyfolytában elismerjenek. 

Egyszer régen egy tanárom azt mondta nekem : "...neked még érettségid sem lesz..." (A nevét nem kívánom felfedni, ez maradjon az én titkom.)

Ehhez képest sikerült túlszárnyallni magam. Mostmár azt is tudom, hogy jópár tálentumot kaptam a Jóistentől és semmimás dolgom nincs, minthogy jól sáfárkodjak velük. A bennem lévő kreativitást arra fogom felhasználni, hogy megmutassam azt, hogy az életben minden lehetséges, mivel a lehetelen  és a véletlen egyáltalán nem létezik.

Az eddigi 40 évem a legmerészebb álmaimat is felülmulta. Köszönöm ezt a Teremtőnek, a szüleimnek, a barátaimnak, a támogatóimnak és azoknak is, akik azt mondták, hogy el fogok tünni, nos nekik azt üzenem, hogy sohasem adom fel és IGEN, még mindig itt Vagyok... :)

Akik inspirálnak:

Horváth Beáta jógaoktató, Czébely Gabriella természetgyógyász, Sarasvati, Gandhi, Martin Luther King, Salvador Dali, Frida Kahlo, Deva Premal, Pilinszky János, Margaret Thatcher, David Mitchell a Felhőatlasz című regényével, Ady Endre, Sting, Mihail Gorbacsov, Robert F. Kennedy és természetesen Madonna.

(Anyu, boldog születésnapot!Hiszen ma van!)