Az elmúlt 108 nap tapasztalatai...

img_2913.jpg

Az elmúlt három és fél hónapban rengeteget változtam. Bátran kijelentem azt, hogy teljesítettem a célkitűzésemet, miszerint június 15-ig beillesztem az életembe a rendszeres meditációt és jógázást.

Tisztelettel jelentem Nektek, hogy a feladatot ma reggel kipipáltam. Minden amit elterveztem sikerült, sőt még túl is szárnyalltam a teljesítőképességemet.  

Az elmúlt 108 napban eljutottam oda, hogy beépült a reggeleimbe a rendszeres mozgás. Biztonsággal megtanultam használni a kézisúlyzót, a gumiszalagot és a jógahevedert. Elsajátítottam azt a 10-15 ászanát, amivel át tudom mozgatni a testem. Jobban odafigyelek a légzésemre, többet tudok állni és gyalogolni - igénylem a rendszeres sétát és az sem gond ha 4-5 megállót (kapaszkodva) végig kell állnom a négyes-hatoson. Nagyobb terheléskor nem lihegek és izzadok annyira, mint egy évvel ezelőtt. Az egyik legfontosabb tapasztalat mégis az, hogy a széktartásnak hála javítottam az egyensúlyérzékemen.

Az otthoni gyakorlás mellett továbbra is eljárok a csütörtök esti csoportos jógaórákra mert, mint minden új terület elsajátításakor a jógában is fontos a csoportélmény és az együttes gyakorlás. Ez motiválja az embert, hiszen követed a tanárod utasításait miközben figyeled a csoporttagokat, hogy ők éppen hol tartanak az egyéni fejlődésükben. Tanulsz a saját és a másik ember hibájából és a páros gyakorlatoknál gyakorolod az embertársadba vetett bizalmat is. 

Több könyvet vettem a jógáról, de végül a Weninger féle könyv első 60 oldalát olvastam el. Aztán becsuktam és azóta sem nyitottam ki. Most a gyakorlásra és saját magam megfigyelésére helyezem a hangsúlyt. Olvasni később is lehet, nem igaz? (Tudom, hogy még csak az ÚT elején járok lesz időm rá bőven.) Az alapokat pedig folyamatosan tanulom a magánórákon. Legközelebb például légzéstechnikát fogunk gyakorolni a tanárommal.

A rendszeres meditációnak hála jobban alszom és kisimultabb lett az arcom is. (Mostmár nem kell gyűjteni botox injekcióra sem.) Lazábbak és erősebbek lettek a kezeim és a karjaim, nőtt a bicepszem is.:) A könyököm hajlásszöge szintén nőtt pár fokot, mert kissé zártabb volt.  A rendszeres fejkörzésnek hála a nyakam is lazult és kevesebbet fájnak a vállaim, pontosabban a csuklyás és fejbiccentő izmaim.  

A háromféle kobra pozíciónak és a rendszeres páros lábemelésnek hála (4x10 hevederrel és 4x10 heveder nélkül) erősödött a hát és hasizmom, jobb lett a tartásom, csökkent a derékbőségem - legalább 1,5 ruhamérettel. Ennek ellenére továbbra sem hiszek a mérlegben.

Hozzá kell tenni az elmondottakhoz azt is, hogy az elmúlt 30 napban közel 25-30 százalékkal csökkentettem a bevitt táplálék mennyiségét is. Nem kívánom annyira az édes/cukros ételeket és kevesebb alkoholt iszom. (Nyugi a sör továbbra sem szerepel a tiltólistámon.)

Egyenesebb és feszesebb lett a tartásom és jobban ki tudom húzni magamat. (Ezt a kollégáim közül Ádám és Csilla is észrevette.) Mindkét lábamat jobban ki tudom nyújtani, nyúlt a lábszárizmom és a két oldali achillesinak is  érezhetően hosszabbak lettek. A rendszeres fal mellett végzett gyakorlás miatt pedig egynesebbé vált a gerincem. (Fa póz, tadaszana változatai és egy könnyített hősi póz.) Összességében izmosabb, feszesebb és kontúrosabb lett a testem valamint keskenyebb lett az arcom is. :)

Most ejtsünk néhány szót a mentális/belső változásokról. Mára lelkileg stabilabb és nyugodtabb lettem. Sokkal megfontoltabb és tudatosabb vagyok. Megpróbálok odafigyelni arra is, hogy az elmémben pozitív gondolatok keringjenek. Ezt azonban még sokat kell gyakorolnOM. Fülön kell csípnem a félelmeket és a negatív indulatokat aztán pedig szembe kell néznem velük, ami azért kemény önismertet igényel. Ám az mindenképpen elmondható, hogy többet mosolygok és vidámabb vagyok - a Noémi szerint is.

Nekem ez különösen fontos mivel segítő szakmában dolgozom, ahol naponta sokféle ember életútjával találkozom. A legtöbb esetben kizárólag negatív információkat tudok meg a kliensekről. Célszerű volt találni egy olyan tevékenységet, ami lelkileg és testileg is feltölt, illetve ellensúlyozza az irodai munkával együttjáró stresszhatásokat. Tapasztalataim szerint a jóga tökéletesen alkalmas erre. Ha rendszeresen jógázunk akkor reggel fitten és jókedvel indíthatjuk a napot.

Hogy miért szárnyalltam túl magam? 

Nos, 108 nappal ezelőtt abban maradtunk a Beával, hogy heti 5 napot fogok gyakorolni (hétfőtől-péntekig), mivel időt  kell hagynom az izmaimnak a pihenéshez. Igen, erre a kezdetekben valóban szükség volt, de az utolsó pár hétben megtörtént az a CSODA, hogy szombat vagy vasárnap reggel csináltam még egy spontán lassúbb és hosszabb gyakorlást, azért mert nagyon hiányzott a jógázás.  Eddigi életemben egyszer sem gondoltam volna azt, hogy a biciklizésen kívül megszeretek majd egy újabb mozgásformát is.

Végül azt is hozzá kell tenni a fenti gondolatsorhoz, hogy a jóga mögött álló elfogadásra és szeretetre épülő Buddhista jellegű filozófia rendszer mindig is közel állt hozzám, mert utat mutat de nem minősít és a döntéseket az egyénre bizza. Az elgondolás szerint az ember a későbbiekben mindenképpen szembesül a döntései következményeivel pozitív vagy negatív karma formájában.

Ez a tanítás azon alapszik, hogyha elindítasz egy gondolatot az elmédből, akkor annak a következménye mindig visszatér hozzád akár a bumeráng. Ha folyamatosan ügyelsz arra, hogy minél kevesebb negatív előjelű gondolati impulzus induljon ki belőled, akkor szép lassan a körülötted lévő világ is egyre pozitívabbá válik majd, miközben a fejlődés és a tapasztalás útjára lépsz és fokozatosan - a neked megfelelő ütemben - előre haladsz...

(Kiváncsian várom azt, hogy mi lesz velem szeptember elején, amikor fél év eredményeit fogom Nektek összefoglalni.)  

Megjegyzés: a buddhista mala 108 szemes, ezért is szerepel a címben ez a szám, mert pont 108 nappal ezelőtt  indultam el a saját utamon. Ez pedig nem véletlen. Az Univerzum nem ismeri azt a fogalmat, hogy véletlen...