Mottó: Jól vigyázz, mit kívánsz, mert egy szempillantás alatt valóra válik!"

Az előző írásomat ott fejeztem be, hogy röviden kifejtettem nektek, hogy mit érzek a gondolatok teremtő erejével kapcsolatban. Úgy látszik, közel 47 évesen ebben az életszakaszomban ezt kell megértenem és elsajátítanom.

Lélekkel és tudattal el kell fogadnom, hogy: "A gondolatok ereje hatalmasabb, mint hiszem.". Ezzel a spirituális közhellyel biztosan ti is találkoztatok már az elmúlt évtizedekben. Higgyétek el, tényleg igaz a mondás, miszerint minden a fejünkben dől el... Ám a gondolatok mellett a látásunk is sokmindent meghatároz, mert nem mindegy hová, kire, vagy éppen mire helyezzük a szemünkkel a fókuszt és a figyelmet. A figyelem mögött pedig hatalmas erő rejlik, nagyobb mint, amit el tudunk képzelni. A figyelem erejével és a gondolatainkkal alkotjuk meg ugyanis az egyéni fizikai valóságunk legnagyobb részét.

De, hogy miért puffogtatok spirituálisnak vélt közhelyeket? Nos, röviden elmesélem nektek...

  Vasárnap - azaz július 9-én - kocsival levittem a SUP-omat a Fűzfői Strandra, ahol a #Wibit-nél dolgozó barátaim segítettek fejfújni és vízre tenni a deszkámat, mert egyedül nem vagyok képes rá a mozgáskorlátozottságom miatt. Délután, amikor a viziugrálóvár tövében idén először próbáltam a derékig érő vízben felküzdeni magam a deszkámra, mászás közben azon kaptam magam, hogy olyan hamis, negtív gondolatok kergetik egymást a fejemben, amik arról szólnak, hogy csúszik a deszka, és úgysem fog sikerülni, hogy felmásszak rá.

Már épp erőt vett volna rajtam a szomorúság és a kudarc mély érzése, amikor tudatosan kiléptem ebből az ördögi gondolati körből és egy hosszú pillanat erejéig megálljt parancsoltam önmagamra.

Ezután vettem egy mély lélegzetet és hangosan emlékeztettem magam arra, hogy tavaly milyen jól ment a SUP-olás. Próbáltam hinni abban, hogy ezt már valamennyire tudom, mert az elmúlt években (nagyjából) megtanultam úgy, ahogy tőlem tellett. Most is sikerülnie kell, nincs mese! Olyan ez, mint a biciklizés: "nem lehet elfelejteni". Miután ezeket a pozitív gondolatokat némi vizualizáció mellett kellő határozottsággal tudatosítottam magamban, a belső bizonytalanságom rögvest alább hagyott és röviddel ezután a tudatom és testem közös munkával, együttesen megvalósították azt, hogy végre sikerrel feljussak a SUP-ra és evezeni kezdjek.

Ahogy egyre többet és többet eveztem, úgy jobban és jobban emlékeztem a dolog nyitjára az egyensúlyozás fontosságára. Néhány perccel később pedig már az irányváltás folyamata is beugrott. Szó szerint átéltem azt, hogy az én fizikai síkon túli felsőbb énem szép lassan visszatöltötte a földi avatáromba az én egyedi jellegű SUP programomat...

Fél órányi pihenés után mégegyszer megpróbálkoztam az evezéssel. Az első alkalommal a vízbe estem, viszont másodszorra már tényleg jobban ment a játék. A boldogságtól egy-egy másodpercig még azt is elképzeltem, hogy a deszkám nem a vízen siklik, hanem szó szerint a tó tükre felett lebeg, akár egy légdeszka. Az első próbálkozásom még tele volt fél-elemmel és kishitűséggel ezért a Balatonba estem, mivel a pillanat tört része alatt negatív valóságot építettem fel önmagamnak. Ezzel pedig kimondatlanul szenvedés megtapasztalása mellett döntöttem. 

Azonban másodszorra már jóval magabiztosabb lettem, és így átélhettem azt, hogy a deszkám a víz felett siklik, ugyanis az öröm és a boldogság felhőtlen érzésében megszűnik az idő. Ilyenkor minden könnyeddé és szinte határtalanná válik, hiszen ekkor a Jelen-Lét szent pillanatában vagyunk. Ez a felhőtlen örvendezés pedig megváltoztatta az egyéni valóságomat, mert körülöttem minden jóval fényesebbé, színesebbé, sőt szinte földöntúlivé változott. Néhány másodpercig egy voltam a deszkámmal, az evezőmmel és magával  a Balatonnal is. Ez olyan fajta kézzel fogható boldogság élmény volt, amire minden teremtett lény vágyik.

Ezen a bolygón sokféle adatsort és elemzést megtanítanak neked, de azt a "titkot" szándékosan nem árulják el, hogy a gondolataid igenis hatással vannak a tested működésére, a kémiai folyamataira és a fizikai és mentális állapotodra egyaránt. Nem véletlenül őrzik ezt a titkot, mert ezzel teremted meg a saját személyes és teljesen egyedi 3D-s valóságodat, ami csak rád jellemző. A választás, hogy a bánat vagy a boldogság létállapotát akarod-e megtapasztalni csak rajtad múlik.

Azzal, hogy kollektíven elfogadjuk azt, hogy például a kommunikációs csatornákon keresztül mások mondják meg nekünk azt, hogy miként kell élnünk és mit kell megtapasztalnunk,- ha akarjuk, ha nem - önként és dalolva átadjuk az irányítást az életünk, a testünk, az egészségünk és a sorsunk felett a látható világ mögött megbúvó irányító erőknek.

Pedig a gyeplő a mi kezünkben van, és csak arra vár, hogy végre határozottan megfogjuk, és a saját életünk uraivá váljunk. A Teremtő nem bánatra, hanem egészségre, boldogságra és határtalan kreativitásra teremtette a gyermekeit, és azt szeretné, hogy ezt mi is megtapasztaljuk...

Elismerem, hogy nem könnyű a földön élni, de ha a személyes valóságod alapja a Gondviselés és az öröm, akkor nincs az az akadály, amit ne tudnál leküzdeni. Mert aki hisz a Gondviselésben, annak nincs lehetetlen és sosincs egyedül.

Úgy tűnik, mostanában a Teremtő arra szeretné felhívni a figyelmem, hogy tudatosan figyeljem meg azt, hogy a gondolataim milyen hatással vannak a testem működésére és a saját személyes 3D-s valóságomra. Vigyáznom kell tehát arra, hogy milyen világot teremtek önmagamnak, mert a teremtésem lehet felfelé irányuló és kreatív, de lehet önpusztító jellegű is.

A tarot-ban a Mágus lapja pont a saját teremtő erőnk fontosságára szeretné felhívni a figyelmet, hiszen akármilyen valóságot teremtünk magunknak, azzal mindenképpen hatással vagyunk a világ egészére és a benne lévő összes létformára akár akarjuk ezt, akár nem... 

P.S.:Higgyétek el, hogy van még mit gyakorolnom.

(Ja és gyertek a #Wibitre ugrálni és SUP-olni!)