A címben szereplő mondatot a Jutka mondta rólam, mikor megpuszilgatott a strandon. Az elmúlt hetet itthon töltöttem és sikeresen végig csavarogtam. De hogyan is kezdődött? Ha még nem hagytad abba az olvasást elmesélem Neked.

A szabadságommal kapcsolatban egyetetlen dologban voltam igazán biztos: nem  tervezek meg előre semmit sem.

Többször is fogadtam vendégeket, teljes szívemből vártam őket. Főztem vega kaját vagy épp összeütöttem egy gyümölcsrízst. Volt, aki pici gyerekekkel érkezett volt, aki gyerekek nélkül. Volt, hogy konstruktívan beszélgettem egy kedves barátommal Veszprémben reggelig, míg máskor ugyanúgy a Vangogh-gal :) "megbolondultam" és - némi citrommal meglocsolva, akár a rákot szokás - átléptem/kitágítottam a saját határaimat. :)

Sok emberrel szerettem volna találkozni, de nem mindenkire jutott időm. :( Be kellett látnom, hogy nem tudok ezer felé szakadni, bármennyire is ezt szeretné a szívem. 

Voltam Almádiba vacsorázni a Görögbe a Csillával, strandoltam, kávézgattam kellemes teraszokon vagy egy újonnan felhúzott kerítést ünnepeltem az Ernőékkel és ettem bográcsban főtt csúcslecsót egy szép kertben. Tegnap este a viziparádé után, amikor a barátaimmal/ismerőseimmel ültünk a stégen egy asztalnál némi sör és lángos mellett - ugye Viki?:) - önfeledeten beszélgetve egymással, egy pillanatra megéreztem az otthon valódi energiáját.

Az elmúlt napokban, mindenki azt kérdezte tőlem, hogy hová is tüntem Fűzfőről? Nem látnak a buszon a boltban vagy épp az utcán. Megpuszilgattak és biztosítottak a szeretetükről. Hálás köszönetem érte. Olyan emberek is nyitott szívvel fogadtak, akikről nem is gondoltam volna...

Megjegyezték, hogy megváltozott a kisugárzásom és idézem őket: "ragyogok". Persze, hogy ragyogok hiszen büszke vagyok a munkámra és azt érzem, hogy fontos a véleményem. Szakmailag sikerült kiteljesednem és nekem ez a legnagyobb boldogság mert mindig arra vágytam, hogy elismerjék a létezésem lényegét és a céljaim fontosságát.

Rengeteg pozitív visszajelzést és megerősítést kaptam. Lehet, hogy valamit mégiscsak jól csinálok az életemben? :) Mostmár tudom, hogy akkor is a fejemben kell tartanom a mások iránt érzett felelősséget, amikor nem is gondolok ennek a fontosságára, mert éppen pihenek/lazulok valahol. Ezek az emberek szeretnek engem és oda kell figyelnem rájuk. Felelősséggel tartozom értük és mindenkiért a Földön. Az a célom, hogy a puszta létezésemmel elősegítsem a Hazám és az Emberiség közvetelen boldogulását és jólétét. Mindent be fogok vetni. Lássuk hát a "fegyvereimet" . :) 

A legfőbb "gondolatrevolvereim" az ima és a meditáció, de előszeretettel alkalmazok mantrákat is. Naponta elképzelem, hogy milyen világban is szeretnék élni.  Ilyenkor egy belső képet látok a tudatomban egy békés, felemkedett Földről. Tudom, hogy ez a világ mentes az éhezéstől és a nyomortól. Biztosítja a lakóinak az alapvető (lét)szükségleteket valamint a fejlődéshez a kreativitáshoz és a szórakozáshoz szükséges feltételeket.

Itt nincs erőszak, kizsákmányolás és pusztítás sem az emberek között, sem pedig a Természet tekintetében. Utópisztikus álom? Annak hangzik... De én vállalom! Az elmúlt héten megtapasztaltam a "szer-etet" és a törődés olyan végtelen és meglepő szintjeit, amikre nem is gondoltam volna, hogy át lehet élni egy pár nap vagy akár egy egész élet alatt. Még most is libabőrős leszek, ha az élményeimre gondolok.

Nem adom fel a szebb világ iránti álmomat, mert ahol ennyi szeretetenergia koncentrálódik, ott - hitem szerint - a sötétség csak időlegesen kaphat teret a szinpadon. Tudom, hogy hamarosan felragyog a békét hozó hajnal. Addig is a saját személyes energiámmal járulok hozzá az új ég és új föld eljöveteléhez. Ti pedig ne aggodalmaskodjatok a holnap felöl inkább hallgassatok zenét, mert az felszabadítja a lelketeket a gondoktól.

Aki kitalálja melyik dalszövegből idézek, az kap egy Bocicsokit. :)

"So, don't try to run honey, love can be fun

There's no need to be alone when you find that someone." 

(Ajánlom ezt a bejegyzésemet azoknak, akikkel az elmúlt héten összefutottam és azoknak is, akikkel nemsikerült találkozom. De legjobban a Jutkának.)