A múlt hétvégén találkoztam egy barátommal. A délutánt együtt töltöttük Almádiban egy gyönyörű kertben, beszélgetés közben pedig Duzsi Tamás rozé borát kortyolgattuk. Minden tökéletes volt. Az időpont, a helyszín a légkör. Elég régóta ismerem őt, hogy tudjam igazán őszintén megnyílhatunk egymás előtt. Ez meg is történt azon a bizonyos szeptemberi szombaton...

"Matyi én sokat gondolkoztam rólad az elején, amikor megismertelek..." - mondta a Csilla. Az elején túl udvariasnak és túl kedvesnek láttalak téged és nem mindig értettem a viselkedésedet és bizonyos reakcióidat sem. De aztán lassan világos lett előttem minden...Rájöttem, hogy Te nem színlelsz, hanem valójában ilyen ember vagy, mint, amilyennek én látlak és mindenkivel egyformán kedves vagy (vagy próbálsz az lenni).

Idő kellett ahhoz, hogy megismerjelek....Rájöttem, hogy példát mutatsz más embereknek, már azzal is, ha kilépsz az utcára, hiszen vállalnod kell a járásodat, az egész lényedet, azt, aki vagy...

A fenti beszélgetés és a 2013. január 01. közötti eset közben eltelt pár hónap, ebből az eseményekben gazdag esztendőből. De lássuk pontosan mi is történt tegnap este...

Miután 2012. december 31. este skypeoltam a szüleimmel és a legközelebbi barátaimmal , elmentem egy általam kiszemelt szórakozóhelyre csak, hogy emberek között legyek egy kicsit. A hangulat átlagos volt és mindenkiben magasabb volt az alkohol mennyisége a normális/elvárható szintnél - de hát szilveszter van a partik ideje. Be kell vallanom, hogy a zene tetszett, tehát úgy döntöttem maradok egy darabig...

Végül hajnali 4 és 5 óra között  elindultam hazafelé. Séta közben kikerültem a járdán csendben elfolyó húgytócsákat, illetve próbáltam átugrani a mérgező és ragadós dolgokat, melyek eredetét nem óhajtottam firtatni.

Már majdnem otthon voltam,  amikor az egyik kapualjból kilépett egy srác és utánam kiabált...

Kiderült, hogy "össze lettem keverve" én "szerencsétlen" valaki mással. Aztán felajánlotta, hogy hazasétál velem és kifejtette, hogy nagyszerűnek lát engem. Bármilyen akadályt felrúgna, ami az utamba kerül, még egy igazi Maruthi-t is!

Én persze örültem és furcsálltam  is a helyzetet egyszerre, de már megszoktam, hogy hihetetlen dolgok történnek velem. Hála az Égnek! Az életem során lassan rájöttem arra, hogy néhányan látják a bennem lévő színeket, míg mások számára láthatatlan vagyok. (De azt hiszem ez mindenkivel így van.) Valóban különleges ember lennék? - morfondíroztam magamban.

A barátaim a szüleim és a kollégáim szerint mindenképpen...Márton - mert így hívták a beszélgetőtársamat -  az erőfeszítéseimet méltatta...Fiatal kora ellenére tudta, hogy néha bizony  sok energia szükséges a részemről ahhoz is,  hogy kilépjek az utcára, elmenjek boltba, uszodába vagy épp dolgozni. Már maga a fővárosi lét is igen fárasztó dolog a számomra, hiszen rengeteg hatás és inger éri az embert, amit meg kell tanulni feldolgozni és kezelni.

Véleményem szerint csendben "teszem a dolgomat", ahogy mindenki más ebben az életben. Próbálom jól csinálni a munkám és menedzselni az életemet, az emberi kapcsolataimat.

Toleranciára tanítok Juhász Gyuri szerint. Együttérzést váltok ki másokból... Ez a legfontosabb feladatom. Ezért születtem le erre a bolygóra. A fent említett két beszélgetés egy baráttal és egy idegennel, megerősített abban, hogy van/és lesz elég erő bennem a feladat folytatásához, és "vagyok, aki vagyok", a személyiségem alapjai igenis rendben vannak. (Az eddigi visszajelzések alapján.)

Apróbb dolgokban nekem is kell tökéletesednem, mint bárki másnak. A csiszolódás pedig a halálunk pillanatáig tartó folyamat. A fátyol másik oldalán, miközben életünk filmjét vizsgáljuk majd  egyszer, levonjuk a szükséges konzekvenciákat a tetteinkkel/cselekedeteinkkel kapcsolatban.

Ám Őszintén remélem, hogy addig a pillanatig még rengeteg "időm" - az idő csak illúzió ugyebár  - van hátra....Ígérem, egyre tökéletesebbé és tökéletesebbé válok majd , akár a gyémánt a Föld mélyén.  Tehát kellemes és  - néha -  kellemetlen csiszolódást kívánok mind a 7 milliárd embertársamnak, a Bolygón!

Boldog Új Esztendőt Mindenkinek, Ismerősöknek és Ismeretleneknek egyaránt!