Má - té - Ma


2023.dec.12.
Írta: matema komment

Mi kell az élethez?

Tegnap reggel, miközben a metróban a Deák téri Princess felé vitt a mozgólépcső, hogy találkozzak Vikivel a kolléganőmmel, a szokásos álmos, kissé meditatív hangulatomban hirtelen beugrott egy gondolat és nem hagyott nyugodni: "az élethez bizalom kell". A bizalom pedig egyenlő a Gondviseléssel -…

Tovább

Képzeletbeli beszélgetés a bal bokámmal

A legutóbbi bejegyzésemben a szeptemberi családállításom történetét meséltem el nektek. Azt is megemlítettem, hogy a mostani életszakaszomban teljes újrakezdésben vagyok. "Jelenleg tiszta lappal indulok tovább és a sors majd eldönti, milyen irányba menjek..." -  írtam ezt felszabadultan október 5-én…

Tovább

Az ezer fejű traumasárkány...

Arról már többször írtam nektek, hogy 2024-ben lesz 10 éve annak, hogy családállításra és BACH virágterápiával egybekötött segítőbeszélgetésekre járok Gabihoz. Az igazat megvallva ez egy komoly önismereti belső utazás a lélek láthatatlan mélységeibe és dimenzióiba, ami egyelőre (ebben az életemben) …

Tovább

De mi történt azután?

2022 július 13-án meséltem nektek arról, hogy "álmomban valami megszületett belőlem, de pontosan nem emlékeztem rá, hogy mi volt az". Azóta nem írtam a blogomba. Hogy miért? Azért mert teljes egészében az elmúlt 10 évem történetének leírásával foglalkoztam, hiszen ez volt az én tudati és lelki…

Tovább

Álmok, vágyak, emberek...

Úgy látszik, hogy a Mindenség Teremtője újabb figyelem felhívó álmot bocsájtott rám. :) Tegnap reggel ugyanis azzal a jóleső és kissé groteszk érzéssel ébredtem, hogy valami megszületett belőlem,  kiszakadt a lelkemből és ha lassan is, de végül megérkezett a fizikai világba...  Felkelés után…

Tovább

Az első ezresem...

Közel két hónap koronavírus-járvány miatti önkéntes száműzetés után, május 17-én végre hazajutottam Balatonfűzfőre. Az édesanyámnak nagy álma volt, hogy az első Budapestről hazavezető utamon mellettem legyen ezért úgy szerveztük a dolgokat, hogy az ő kívánsága mindenképpen teljesüljön. Vasárnap…

Tovább

Végre élvezd is az utazást...

Az előző héten csütörtök reggel vezetés órám volt. Mivel éjjel nem tudtam igazán aludni, így fáradtnak éreztem magam. Három és fél óra alvás után vezetni? Azt gondoltam, hogy képtelen leszek rá, de nem így lett...Végül egy MOLkutas kávé után, a 2-es úton Vác felé vettük az irányt. Az oktatóm Anatol…

Tovább

A Kali yugáról és a generációs szakadékról...

Mi az a Kali yuga? A legrövidebb válasz erre a kérdésre az lenne, hogy: az a kor, amiben manapság élünk. A hindu világkorszakok témája mindenképpen megérdemli, hogy eltöprengjünk rajtuk egy keveset. Tegyük ezt azért, mert ha körülnézünk a bolygón azt érezhetjük, hogy az élet minden…

Tovább

Értekezés a gyógyulásról és az elengedésről...

Úgy tűnik, hogy az idei szeptember a változásról és az elengedésről szól. Nemcsak azért, mert a nyárból egy szempillantás alatt ősz lett, hanem mert az elmúlt két hétben lezrárult egy korszak az életemben. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a bejegyzést egy egészen friss történettel: Tegnap…

Tovább

Számadás 2017

December 31-e van, nemrég ébredtem fel. A laptopom előtt ülve az a kérdés foglalkoztatott, hogy milyen volt a 2017-es évem? Hogyan éreztem magam a bőrömben az utazásom során? 2017 legfontosabb feladata a tanulás volt. Márciusban elkezdtem az Ayurvédikus Jógaterapeuta képzést a Sarasvatiban és…

Tovább

Három évvel ezelőtt...

  Három évvel ezelőtt, ezen a napon voltam életem első jógaóráján. Egy barátom beszélt rá, hogy menjek el vele jógázni. Persze, akkor még nem sejtettem, hogy ezen a csütörtökön az egész életem megváltozik majd... Az első órákon majdnem meghaltam, folyt rólam a víz és alig kaptam levegőt. (Akkor még…

Tovább

ReLoveUtion

Tavaly arról írtam Nagypéntek táján, hogy sokszor próbáltam elképzelni milyen lehet a halál. Meg is akartam jeleníteni magam egy fekete-fehér fotón halottként. (Ezt végül sokak örömére vagy bánatára nem tettem meg. No comment please!) Arról elmélkedtem akkor, hogy Szepes Mária…

Tovább

Új út, új élet....

Ma 2011. december 10-én elköszöntem az elmúlt négy évem meghatározó helyszínétől. Rájöttem, hogy előre kell néznem és a  saját Utamat kell járnom.  Nincs már bennem fájdalom, harag vagy kétségbeesés.Este vártak a barátaim a Bárkába, és bepótoltuk az elmaradt…

Tovább
süti beállítások módosítása